A robbanásszerűen fejlődő magyar garázscégek világában már az állam is nagy gazdasági potenciált lát: az évtized végére a régió startup-fővárosaként vizionálja Budapestet. A szakma üdvözli a kormány célkitűzéseit, az ambiciózus elképzelések megvalósíthatóságáról azonban legalábbis megoszlanak a vélemények.
Mintegy 25 milliárd forint kihelyezhető tőkével elindult a kockázati tőkealapok és szakmai szervezetek összefogására épülő, az induló vállalkozásokat segítő AVEC akcelerátor program.
A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, illetve ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos. Magyarország ezzel együtt sem Svédország, vagy az USA.
Rendőrök kutakodnak egy makói cégnél, amelyből a Fidesz egykori gazdasági frontembere, Gansperger Gyula kockázatitőke-társasága kiszorította tulajdonostársát.
Mit tegyen az a vállalkozás, amely külső finanszírozásra szorul, de nem felel meg a bank, a kockázati tőke vagy más állami támogatás által támasztott feltételeknek? Néhány tízmilliós forrásigényre megoldást jelenthet egy üzleti angyal bevonása.
Hernádi Zsolt, illetve Garancsi István vadonatúj magáncégei 3-3 milliárdos, mikrocégek tőkehelyzetét javító alap kezelését nyerték el az NFÜ pályázatán.
A kockázati tőke is érdemesnek találta a biometrikus személyazonosító rendszert továbbfejlesztő, innovatív hazai vállalkozást, az Agorix Kft-t.
Alább egy valódi rémforgatókönyv következik arról, hogy a befektetők miként forgathatja ki a cégből és semmizheti ki a startupok alapítóit.
A beindult startup vállalkozások esetében a sikeres tőkebevonás eredményeképpen elkezdett bővülni a csapat, az ambíciózus tervek tovább szövődtek, az ötletből termék lett, majd jött a nemzetközi piacralépés, és tapasztalat hiányában nagy volt a tanácstalanság. Az ügyfél-, felhasználószerzés egy vissza-visszatérő kihívás, amely egy globális piacra törő startup esetében tudatos és alaposan kidolgozott folyamatot igényel.
Tőkebefektetésről állapodtak meg a Venturio 2013 Kockázati Tőkealap és a USE unused divatmárka. A divatcég a következő két év során azt a célt tűzte maga elé, hogy Magyarország mellett Európában és az amerikai piacon is széles körben ismert és keresett designer márkává váljon.
A magyar Zinemath Zrt. olyan új filmkészítési technológiát fejlesztett ki, ami nagyban csökkenti a filmes utómunkálatok költségeit. A zLense egy kamerára rögzíthető hardware és hozzá tartozó szoftvermegoldás. Segítségével a kamera képes a valós teret virtuális objektumokkal kiegészíteni, ami hasonló szabadságot ad a filmalkotók kezébe, mint ha 3D-animációt készítenének.
Új finanszírozási konstrukciókat kínál a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), miután egyedi engedélyt kapott az EU-tól a kockázati tőkeprogram kiterjesztésére. Nő a befektetések egyedi értékhatára és magántőkével közösen is beszállhat vállalkozásokba
Korábban forrást, most inkább befektetési célpontot nehezebb találni mind a kockázati, mind a szakmai befektetőknek. Bár mind a kettő tőkebefektetésnek számít, eltérően "viselkednek".
A kockázatitőke-befektetések mennyiségét tekintve Magyarország az európai élbolyban, ezzel szemben a magántőke-befektetésekben az utolsók között szerepel.
